01 · Nyitó oldal
Miért lap ez, nem prospektus?
Az Estekronika szerkesztőségi felépítése abból indul ki, hogy egy jó étterem nem „szolgáltatásokat” sorol: ritmust épít. Itt ez a ritmus étellel indul, zenével és borral folytatódik, és akkor válik teljessé, ha már nem figyelsz az órára — csak arra, hogyan áll össze egy újabb fogás színészeti sorrendje.
Magyar városban írjuk ezt a lapot: ez azt jelenti, hogy ismerjük a gyors vacsora zsúfoltságát is, meg azt az igényt is, amikor egy este nem kampányból születik. Az együttléthez kell egy tér, ami hagy beszélni a csendet, és egy konyha, ami elég konkrét ahhoz, hogy ne kelljen magyarázni.
Ahogy a szerkesztőségben fogalmaztuk: nem versenyt hirdetünk a legdrágább alapanyaggal, hanem megmutatjuk, hogyan gondolkodik a séf a szezonról. A szárny, ahol a kaszinó fut, külön fejezet — de ugyanabban a házban mozog, mint a vacsora, így nem két külön brand, hanem két esti hangnem.
„A város nem vers végén van: benne vagyunk, amikor leülünk.” Szerkesztőségi jegyzet